Utazás a végtelenbe – Richard Galliano

Akkor most kicsit képzeljük el a 80-as ével Párizsát. A Szajna partján valahol egy harmonikás musette-et játszik, esetleg egy sanzont is énekel is hozzá. A jazz klubbokban be-pobtól a free jazzig minden szól hajnalig, a koncerttermekben kortárs zeneművekre tapsol az értő közönség. Hogy ez nem csak a 80-as évek sajátja? Valóban.

Ekkor azonban találkozik egy 60 körüli argentin egy 30 körüli franciával. Az argentin férfi, aki egy valódi zenei feltaláló, tanácsot ad a franciának, egy olyan tanácsot, amelyet a 60-as években ő is egy francia mestertől kapott. És a tanács hatására ismét egy új stílus születik. Az argentin férfi Astor Piazzolla, aki párizsi tanulmányai alatt talál vissza gyökereihez, és alkotja meg az új tangót. A francia férfi pedig Richard Galliano, aki összeköti azt, ami évtizedek óta egymás mellett létezett – a musette-et, a jazzt, a klasszikus zenét, és még sok mást – és feltalálja az új musette-et.

Ehhez azonban még egy találkozás is kellett. Egy sokszínű hangszer, amit jazz és klasszikus körökben nem kis gyanakvással fogadtak, és egy rendkívüli tehetségű, nyitott zenész találkozása. A dél-francia Galliano ugyanis nem csak a franciák egyik emblematikus zenei stílusát reformálta meg. Kíváncsisága a harmonikát olyan felfedező útra vitte, ami megmutatta, hogyan szól rajta Bach, Vivaldi, Piazzolla, Piaf, jazz, és még sok olyan hang, amelyet szerzője bizonyára nem erre a viszonylag fiatal hangszerre álmodott meg. Mert hát ott van egy csomó gomb a jobb oldalon, meg egy másik adag a bal oldalon, ráadásul ott sok-sok előre gyártott akkorddal. És a két oldal közti ”összecsukható doboz” pedig egy idő után szinte a zenész tüdejévé válik, és olyan csodákra képes, mint egy emberi hang.

Szorozzuk hát össze a harmonika adta lehetőségeket a Richard Galliano adta lehetőségekkel, és máris egy végtelenhez közelítő számot kapunk.

Nem csoda, hogy a legkülönfélébb és legizgalmasabb zenészek döntöttek úgy, hogy csatlakoznak ehhez a zenei végtelenhez. Az egyik ilyen a jazz rekorder Ron Carter, aki csupán 2221 felvételen szerepelt eddig életében. A csellón is játszó Carter tehát a világ legkeresettebb bőgőse. A húrjaiban benne él a komplett jazztörténelem, kizárt, hogy néhány harmóniánál ne kacsintson felénk egyet Miles Davis, vagy Joe Henderson.

Ez a zenében és megjelenésében is kifinomult úriember és a harmonika reformere most nálunk találkozik. Mi más lesz ez, mint egy újabb utazás a végtelenbe.

Richard Galliano és Ron Carter közös koncertjére a jegyeket itt találod!